Az arab foglalási oldal nem fordítás
Egy dzsiddai iroda bekapcsolja az arab nyelvet, ránéz a főoldalra, és úgy dönti el, hogy kész a munka. Két héttel később egy ügyfél továbbít egy jegyárat tartalmazó linket a húgának WhatsAppon, és az százalékjelek faláként érkezik meg. Egy másik azért telefonál, mert a végösszeg azon az oldalon jelent meg, amelyiket ő rossznak tartja. Egy harmadik rossz napra foglal Rijád–Dubaj járatot, mert a naptár hétfővel kezdte a hetet. Ezek közül egyik sem fordítási hiba. Az arab nyelvű foglalási oldal előbb elrendezés, számrendszer és URL-séma, mint lefordított szövegek halmaza — a szövegek viszont elkészülnek először, mert azok látszanak a képernyőképen.
Magyar irodának sem egzotikum ez. Amint az Öböl felé értékesít, arabul beszélő ügyfeleket szolgál ki, vagy storefrontot üzemeltet egy emirátusi partnernek, ugyanaz a lista érvényes. Ez változik valójában, nagyjából abban a sorrendben, ahogy az irodák beleütköznek.
Az RTL elrendezési döntés, nem szövegirány
A dir="rtl" beállítása tükrözi az oldalt. A navigáció jobbra kerül, a szűrősáv balra, a bekezdések jobbra igazodnak. Ez a rész majdnem ingyen van. A drága az, aminek nem szabad tükröződnie.
A repülési időpontok nem tükröződnek: 07:45 az 07:45. Az útvonalsáv, amely DXB felől CAI felé olvasandó, jobbról balra írt bekezdésen belül is ebben a sorrendben kell hogy útvonalként olvasódjon, mert az indulási repülőtér indulási repülőtér marad, bármerre fut a mondat. A légitársasági kódok, a PNR és az e-ticket számok latin betűs sztringek arab mondatokba ejtve, és ha nincsenek izolálva, a böngésző kétirányú algoritmusa átrendezi körülöttük az írásjeleket — egy record locator után álló pont a rossz végén jelenik meg, amit az ügyfél elgépelésnek olvas a saját foglalási számában. A logója nem tükröződik. A lejátszás háromszöge nem tükröződik. A vissza nyíl igen.
Aztán jönnek a dolgok, amiket senki nem sorol fel, amíg egy ügyfél szóvá nem tesz egyet: a pénznemjel és a szám sorrendje, a foglalási tölcsér lépéssora, az ülésrend, a körhinta haladási iránya, a találati sor melyik oldalán ül a légitársaság logója, és melyik szélről gördül egy széles díjtáblázat. Mindegyik döntés. Egyik sem kapcsoló, amit felkapcsol az ember.
Számjegyek, dátumok és a naptár, amit az ügyfél valóban a kezében tart
Az arabot kétféle számjegykészlettel írják, és mindkettő mindennapos használatban van, az utazás pedig tele van számokkal: viteldíjak, időpontok, menetidők, poggyászkeretek, kártyamezők, OTP-kódok. Hogy a saját piaca melyiket olvassa, egyszer megválaszolandó kérdés — a saját ügyfeleivel —, azután kivétel nélkül alkalmazandó. A látható kudarc nem az, ha a ritkábbat választja. Hanem ha keveri őket: az ár az egyik készletben, az indulási idő a másikban ugyanazon a találati kártyán, ami félkész oldalként olvasódik.
A dátumok több feltevést hordoznak, mint a számjegyek. A hétfővel kezdődő hét rossz annak az ügyfélnek, akinek vasárnappal kezdődik, és a rossz napon induló naptár pontosan egyfajta hibát okoz: egy oszloppal odébb eső foglalást. Az umrára készülő ügyfél hidzsri hónapban számol, nem gregoriánban, és a hidzsri dátumot a gregorián mellett megmutatni a dátumválasztóban és az útitervben semmibe nem kerül, viszont megspórol egy telefonhívást. Mindenütt mutatni, egy frankfurti üzleti úton is, zaj.
Mit kell eltalálnia egy arab nyelvű foglalási oldalnak
A lefordított és a lokalizált oldal közti szakadék felületenként áll fenn, nem globálisan. Ez az a lista, amin érdemes vitatkozni a fejlesztőjével:
| Felület | Csak lefordítva | Valóban lokalizálva |
|---|---|---|
| Utasnevek | Mezőfeliratok arabul | Latin betűs rögzítés, úgy felcímkézve, ahogy az útlevélben szerepel, mert azt a nevet tartja a légitársaság a PNR-ben |
| Dátumok | Hónapnevek arabul | Az olvasó hetének első napja, az ő számjegyei, hidzsri dátum a gregorián mellett ott, ahol az út megkívánja |
| Pénz | A pénznem neve lefordítva | A piac alapértelmezett pénzneme, és az a lista, amiben tényleg értékesít |
| Telefon és OTP | Feliratok arabul | A piac hívószáma előre kiválasztva, latin számjegyek a mezőben, a kód első pillantásra olvasható |
| Repterek és városok | Nevek arabul | Arab név a látható latin IATA kóddal, mert a subagent DXB-t gépel, az utas meg arabul olvas |
| URL-ek | A cím lefordítva | Nyelvenként egy slug-politika, egyszer eldöntve |
| Betűtípus | A rendszer arab tartaléka | Arab betűkép a számjegyei és a kis méretben mutatott viselkedése alapján választva, nem latin font mögé kölcsönzött arab |
| Kapcsolat | Lefordított kapcsolat oldal | Olyan szám, amit az adott piacon lévő ügyfél tényleg fel tud hívni, olyan órákban, amikor ébren van |
A neveket tartalmazó sor kerül igazi pénzbe, és ez a sor a leggyakrabban hibás. Az utas arabul írja be a nevét, mert az űrlap erre hívta, a jegy arra a sztringre kerül kiállításra, és nem egyezik az útlevéllel, amit a légitársaság ellenőriz. Minden, ami ezután jön — az újrakiállítás, a vita, a visszatérítés — magára marad, nem a fuvarozóra.
A betűtípus sora olcsóbb, mint amilyennek látszik. Ezen a platformon a téma, benne a betűtípusokkal, színekkel és a logóval, az admin felületről cserélhető redeploy nélkül, így egy másik arab betűkép kipróbálása a saját díjtáblázatán inkább egy délután, mint egy kiadás. A pénznem sora önálló téma; végigmentünk rajta a többdevizás foglalási oldalról és az árrés szivárgásáról szóló írásban.
Slugok, és ami túlél egy WhatsApp-beillesztést
Egy arab slug gyönyörűen jelenik meg a címsorban, és azokból a szavakból áll, amiket az emberek ténylegesen beírnak a keresőbe. Egyszerű szöveges mezőbe másolva százalékkódolódik és a többszörösére dagad, és amit az ügyfele továbbküld, gépi kimenetnek látszik. A latin átírás tisztán illeszthető be, és mindenkinek olvashatatlan — semminek nem felel meg, amit egy arab olvasó keres, és semminek, amit egy angol.
Bontsa ketté a döntést aszerint, mire való az URL. Egy tartalmi oldal a keresésből él vagy hal meg, úgyhogy kapjon saját írásrendszerű slugot; a kódolt alak csak akkor bukkan elő, ha valaki lemásolja, és az oldal, ahová visz, mindkét esetben helyes. Egy foglalási deep link — egy találat, egy lefoglalt ár, egy subagentnek küldött ajánlat — amúgy sem lesz szép soha, mert dátumokat és utasszámokat cipel a query stringben. Annak adjon rövid linket, és hagyja rövidnek.
A szabály mindkettő alatt: oldalanként és nyelvenként egy kanonikus URL. Ugyanazt a cikket arab és átírt slug alatt is közzétenni kettéosztja mindazt, amit az az oldal kiérdemel, és mindkettőt karban kell tartania.
hreflang, vagy az arab oldala az angollal versenyez
Egy oldal két nyelvi változata nem két oldal. Ha ezt egy crawler nem tudja megállapítani, a leggyakoribb kimenet nem büntetés — hanem az, hogy az egyik változatot választja, a másikat near-duplicate-ként kezeli, és csendben elejti.
Négy dolog tartja őket külön. Minden nyelvnek saját URL kell, ami kizárja az egyetlen címet JavaScript kapcsolóval. Minden változat felsorolja az összes nyelvet, magát is beleértve, mert egy önmagára vissza nem mutató halmazt egészében eldobnak. Minden oldal kanonikusa önmagára mutat, nem az angol eredetire — az angolra kanonizált arab oldal a leggyorsabb módja annak, hogy egyáltalán ne legyen indexelt arab oldala. Az x-default pedig oda megy, ahová az egyezés nélküli olvasót szeretné.
Álljon ellen az ar-AE és ar-SA szétbontásának, hacsak azok az oldalak tényleg nem különböznek — más pénznem, más telefonszám, más kínálat. Azonos szöveg két regionális változata két oldal, amelyek ugyanarra a keresésre versenyeznek, mindkettőn a saját nevével.
Mibe kerül, ha rosszul van
A lemorzsolódás nem a főoldalon történik. Az utasadatoknál történik, ami a tölcsér legdrágább pontja ahhoz, hogy elveszítsen valakit: már keresett, választott, látta az árat és rábólintott, ön pedig már kifizette azt a keresést, ami idáig hozta.
A költség többi része halkabb. Minden zavart telefonáló egy munkatársi perc, amit azért ment online, hogy megspóroljon. Minden névegyezési hiba egy újrakiállítás és egy ügyfél, aki önt hibáztatja, nem a légitársaságot. Egy sosem indexelt arab oldal pedig egy cikk, amit megfizetett, és amit senki nem talál meg — az egyetlen kudarcfajta, ami egyáltalán nem termel panaszt, és pont ezért futhat egy éven át.
Hol kezdje
Ha az arab a második piaca, a munka utólagos beépítés, és a fenti táblázat a feladatlistája. Ha az első, a sorrend megfordul: a számjegykészletet és az arab betűképet válassza a színséma előtt, az utasűrlapot valódi útlevél ellenében építse, az angolt pedig kezelje fordításként.
Bármelyik út is, a legolcsóbb teszt egy valódi storefront egy valódi ügyfél előtt. A utazási weboldal készítése varázslója magából az űrlapból állít elő márkázott oldalt a platform aldomainjén, és nem kér kártyát; a storefront 40 nyelven indul, köztük arabul, fárszi, héber és urdu nyelven, saját domainnel később csatolhatóan. Ha még azon gondolkodik, saját maga építse-e meg a motort, azt az érvelést itt vezettük végig — de arabul csinálja végig, mielőtt dönt, mert az RTL munka az, amit a házon belüli becslések kihagynak.